Tegnap voltam nézelődni a leárazásokon, próbálgattam pár cuccot amit még anno kinéztem magamnak, de aztán az árak meggátoltak a vásárlásban, mert miért is ne, persze, hogy a teljes áras cuccokba szerelmesedtem bele..... Azért találtam a Takkoban egy akciós fülbevalót, meg a New Yorkerben egy akciós gyűrűt, de ebben ki is merítettem a nagy leárazási hajcihőt.
Szoknya és csőtop - New yorker
Hát ez a két cucc a nagy szerelem tárgya. Régóta vadászom a tökéletes chiffon szoknyát, de egyszer a kínaiban próbáltam, az ott maradt kettőezer valamennyiért( Hajni, you are an idiot) , itt pedig 4999 Ft-ot én speciel sokallok érte. Kétlem, hogy itt a minőséget fizetnénk meg, hiszen ha körbenézünk e-bayen, 6 dolcsiért ugyanilyet lehet kapni. El is gondolkodtam a rendelésen, egy borvörös szépség fogott meg, de egy hónap mire ideér... addigra lassan vége a nyárnak és nem használnám ki. Szóval nagy a dilemma, de inkább a nem felé hajlok... Kulisszatitok, hogy a topot ami rajtam van azthiszem még én csipogóztam be :D
Aztán már a vásárolgatás közben eléggé elgondolkodtatott ez az ár-érték dolog. Egyre többször érzem azt, hogy a termékek értéke és az árok nagyon nincsenek köszönőviszonyban. Hülyének néznek minket, vagy mivan? De tényleg..... oké, hogy sz.r a helyzet most az országban, de azért ez túlzás. Aztán csodálkozik a nép, hogy mindenki turkálóba jár, de hát ha azt tudjuk megfizetni? Na meg a minőség is sokszor egy szinten van, főleg, hogy most az első fizum után vett cuccok mindegyike csont új volt, rajta ficegett az eredeti cimkéje, persze az ár töredékéért. Oké, megfizetjük a marketinget, a nevet, a márkajelzést... de ha kiszámolnánk sokszor mennyiből is jön ki egy ilyen ruhadarab, azthiszem igencsak elámulnánk, mennyire le lettünk húzva. A másik dolog, hogy akiket látom, hogy megveszik ezeket a cuccokat, kétlem, hogy ilyeneken kellene, hogy agyaljanak, megveszi és kész... aztán apu fizeti. Amivel persze semmi baj, egy ideig, de eljön az idő mikor a saját lábunkra kell állni! A munka világa meg bizony kemény dió. Nem bánnak veled kesztyűs kézzel, hiába adsz bele apait anyait, lenéznek, hülyére vesznek, lekezelnek... és kihasználnak a végtelenségig, míg az utolsó bőrt is lehúzva rólad önkényesen eldobhatnak bármikor, ha nagyképűségük vagy kedvük úgy tartja, pedig te aztán nem hibáztál. Sok embertől hallom, hogy nem mer bemenni xy boltba, mert kinézik onnan amiért nem xs-es a mérete, vagy éppen úgy ítélik meg, hogy nem az ő pénztárcájához illő a környezet. Na erre allergiás vagyok, hiszen miért ne mehetne be bárki bárhova, és milyen jogon ítél meg egy ember így egy vásárlót? Gusztustalan, hogy ez van manapság.....
Kicsit elkanyarodtam a kiindulási témától, de erről majd még fogok írni, hogy mik a tapasztalataim a munkaaókkal kapcsolatban. Eléggé tabu téma, de ezt is vállalni kell. Ha érdekel benneteket, szóljatok és ez lesz a következő cikk.
Egyetértetek velem? Nektek mi a véleményetek?
Sok puszi és köszi, hogy olvastatok: Hajni
8 megjegyzés:
Engem nagyon is érdekelne egy ilyen cikk! Egyébként abszolút egyetértek veled, nagyon nem arányos manapság az ár az értékkel! Én is leárazásokon, meg turkálókban szoktam csak vásárolni! Sajnálom azt, aki mindent megkap gyerekként, mert ha egyszer a saját lábára kell majd állnia, nem irigylem érte!
Én ilyen kinéznek a boltból dologgal már párszor összefutottam sajnos. Megfogadtam, hogy legközelebb ha ilyen történik, nem fogok csak úgy kimenni a boltból :D Hiszen mire való a panasz könyv, ha nem erre :)
Én az Árkádban a Woodoo-ban és a retroban jártam így, de már többször. Ami érdekes, mert az expasim talpig woodoo és retro cuccokban járt, szóval még nem is lehetett kifogás, hogy biztos nem fog vásárolni (persze ezek után semmit sem vettünk, hanem átmentünk a pólusba ahol jó fejek voltak) vagy lehet azért, mert én nem voltam talpig ilyen cuccban. :D :D :D
Szánalmasak az ilyenek... és kiakadok ettől.. és jól tettétek, hogy ott nem vettetek semmit :) Sok elad elfelejti, hogy nem a ruha teszi az embert ;)
akkor írok majd :) Örülök, hogy tetszett és egyetértesz velem!
Az a baj, hogy én nagyon be tudok pipulni az ilyenekre és nehéz visszafogni magam. Szívem szerint beolvasnék nekik, de csak magamat járatnám le szerintem. Én is voltam eladó sokáig és nekem is volt rossz napom nem egyszer, de akkor sem bunkóztam. Amúgy ismerek olyan fiatal párt, akik nagyon gazdagok és mégis úgy öltöznek fel néha, mintha enni se lenne pénzük. Pedig csodás házban élnek, évente többször nyaralnak egzotikus helyeken, stb és mégsem öltöznek több tízezres ruhákba. A csaj ruhatára 99%-ban turiból van. (nincs bajom a turival amúgy csak bosszant, hogy én sosem találok semmit :D ).
Nekem konkretan van egy ismerosom, aki Amnezia nagykerben dolgozik. Az a munkaja, hogy minden heten elmegy a pesti kinai piacra, megveszi, a kinais ruhat. Ugye nagytetelben veszi, parszaz forint igy egy farmer vagy akarmi. Atcimkezik, vaslnak ra egy ket dolgot. Ekkor jarunk kb 1500 Ft/farmer koltsegnel. Nem tudom mennyiert aruljak az uzletben, de 10ezer korul biztos van... eleg bosszanto, ez gondolom minden uzletben igy megy :( szomoru
Mi egyszer beültünk a Leroyba, mint két átlagos fiatal és a pincérnő! kb úgy dobta elénk a kaját... Nem hogy borravalót nem kapott, de azóta a Leroy közelébe se mentünk és nem is fogunk.
szia, e-mailben megírtuk a postacímet, de nem válaszoltál. írunk itt is, hátha sűrűbben olvasod, mint az emailt :) várjuk a válaszod
xxx Adri,Kriszti
Megjegyzés küldése