Sziasztok!
Néha nem könnyű, sőt, már egyenesen nehéz. Az igazságtalanság az életben ledöbbent, amitől szinte lezsibbad az agyad, hogy ez megtörténhet 2016-ban? Aztán a lábad is megtorpan egy pillanatra, talán meg is állsz, mielőtt gyengéd és bizonytalan léptekkel újból útnak indulsz. Elkapod azt a pár kezet aki húz... ők jelenthetik a mindent. Minek is csodálkozzak amikor még nem a tudás számít, hanem a nem és egyebek, amiket inkább nem is részletezek.
Képességek, tudás, számítanak? Valahol biztos. De itt? Itt nem. Kérded magad elé bámulva, hogy ez velem történik? Ez megtörténhet egy elviekben fejlett helyen? Komolyan? Döbbenetben élek és pillázok..kapkodom a fejem, a hazug szavak pedig a fülemben csengenek. Nem kis ideig, két hónapon át hazudtak a szemedbe minden áldott nap míg Te aggódva hajtottad álomra a fejed.. érezted. Tudtad, a női megérzésed megsúgta... vigyázz! És bizony, megtörtént. Ezért öltem az időt és energiát ebbe az egészbe? Ezért küzdöttem hosszú hónapokon át, hogy itt lehessek? Ezért tanultam? NEM! Én ennél jobb vagyok, több vagyok és tisztább... egy ilyen tiszta lélek nem is illik ebbe a kirakósba. Nem baj, ebből fogok elszántságot nyerni..megyek tovább és új ismeretekre fogok szert tenni.. mert ezzel, ezzel tudok majd odavágni az életnek és bebizonyítani magamnak és mindenkinek aki nem hisz bennem, hogy megy nekem!
Aztán gondolkodom miközben ülök a parton... egész nap ezen motoszkált az agyam és ide szállt az összes gondolat, még akkor is, ha mások szinte papírlegyezőkkel akarják elsodorni őket,hogy ne mélázz, hogy ne őrlődj és jobb legyen. Közben megláttam a kis halakat a parti kövek mellett, olyan szépek és a fénylő víztükrön meg-megcsillant a fény... csodálatos. De ezen kívül a helyzetem most nem az. Majd jön jobb, jönnie kell, igaz? Az nem lehet, hogy valaki ennyire peches legyen egy egész életen keresztül.
De én hiszek a Karmában. Karma asszonyság kezeibe bízom magam, és a rendberakást, amit el fog kezdeni és sötét fellegként söpör majd végig ezen a kirakóson, amibe egy tiszta lelkű ember nem tartozik már. Azt, hogy akik ide sodortak vagy löktek, félrelöktek, azok majd visszakapják ezt az élet nevű játékban.. mert lehet, hogy lassan őrölnek a karma malmai, de nem felejt ki senkit a listájáról! És akkor hiába menekülsz.. utolér, bárhol is vagy, De addigra én? Én ezen már túl leszek és nevetek..nem rajtad... mert én nem vagyok olyan. De nevetni fogok azon, hogy nekem már jobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése