Szia 2018. - Sziasztok !
Eltűntem az ünnepekre. Tudom én jól, de ez most kellett, mert minden porcikám igényelte kicsit, hogy a szeretteimre és magamra fordítsak időt. Ezt sem magyarázkodásnak szánom, csak elmesélem. Volt minden az elmúlt hetekben- sok nevetés és könnyek- tudom, hogy az élet nem haboskakaó, de néha azért jó volna. Nem baj, elmúlt, 2017-től elköszöntünk.
Egy időben nagyon hittem a tiszta lapban, az új év új kezdet mantrában, most meg leginkább nem is tudom hova tenni. Miben más az a vasárnap még 2017-ben, mitől lenne más az új hétfő attól, hogy kijelentettük, új évet írunk? Semmiben... főleg, mert én nem szeretem a Szilvesztert. Ez olyan körülbelül mint a horoszkóp, mégis van mikor elhiszem, aztán úgy vagyok vele,á..holnap majd a baknak vagy bikának írják le ugyanezt az általános információt. Ki tudja?
Az elmúlt év nem mondanám,hogy jó volt. Általánosságban nem volt jó, de szép pillanatok akadtak bőven, amikre szívesen fogok visszagondolni. Ezzel egyetemben azonban el is engedem a múlt évet.
Remélni viszont reménykedem. Remény járja át a lelkem minden új lap megkezdésekor. A frissen megkezdett naptáramba az első mondat beírásakor, vagy a munkahelyemen az új asztali naptáramba mikor bekerül az első fontos információ. Mindig remélem a jobbat, a békét, a javulást az életem minden területén, valamint a fejlődést is.
A fejlődést előtérbe szeretném helyezni. Próbálgatok kilépni a komfortzónámból, ezt úgy kezdtem el, hogy rendszeresen készítek az instámra sztorit, ahol beszélek is. Elmondom milyen napom volt, mi történt velem stb. Ha érdekel követhettek @misshedgie néven megtaláltok.
Szeretnék álmokat valóra váltani, nem csak a sajátjaimat, és szeretnék tökösebb lenni. Többször elmondani a véleményem (na jó,ezzel eddig sem volt gond :D), de most kellemetlenebb helyzetekben is, amikor sokszor inkább visszavonulót fújtam. Magamat akarom fejleszteni. Több önbizalmat kiépíteni, már ha lehet.
Ezt várom én a 2018-as évtől. No meg azt, hogy akiket szeretek- mert bár kevesen vannak akik 100%-ig közel állnak hozzám és velem vannak, szükségem van rájuk mint egy falat kenyérre- hogy őket boldognak láthassam.
Köszönöm, hogy elolvastátok a gondolataimat, ölel benneteket:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése