2012. augusztus 4., szombat

A nyuju világa a kulisszák mögött ( munkahelyváltás)

Ígértem, hogy mesélek nektek! Képzeljétek el, szerdán kezdtem az új munkahelyemen, előre nem akartam elkiabálni. Egy hónapot írtunk alá 10-en egyelőre, és majd pár embert felvesznek állandóra, hát erre azt mondom majd meglátjuk :) Közben meg a Guga Jeans is megkeresett, hogy dolgozzam náluk, így most habozom, nem tudom mi lenne a jobb, mert ugye egyetemet végezve mégsem a Guga lenne a végcélom, hanem a mostani melóm, amit akkor lelövök poénként mi is, ez egy biztosító cég,eléggé ismert de nem írom le inkább a nevét úgy döntöttem..... szóval ez mégis csak jobban közrejátszana a végzettségemmel és kiváló lenne ugródeszkának is, nem utolsó sorban! Na , de térjünk is vissza arra a bizonyos boltra, aminek a really nevét nem fogom már leírni, hívjuk nyujunak( nem én találtam ki, mielőtt hülyének néznétek, eléggé felvont szemöldökkel néztem mikor először meghallottam ezt a szót ). Szóval, sokaktól hallottam már, hogy nem szeretnek bemenni, mert lenézik őket ha pl nem xs-es a méretük, vagy csak szimplán nem néznek ki kőgazdagnak. Nos erről tényleg nem tudok nyilatkozni, mindig kedves voltam mindenkivel, a vevőé volt a kezdő és végső szó, akár magyarul, akár németül vagy angolul kérdeztek én segítettem, a munkatársaimnál is igyekeztem, soha egy rossz szavam nem volt. A munkám tisztességgel végeztem, volt, hogy átázott a felsőm háta az izzadtságtól, vagy csorgott le a homlokomon, annyit futkorásztam mire a fülkéket kiszedtem tisztára, majd indult az egész előről. Ez ment naponta 11:15-től 20:00-ig. Két hét alatt fogytam két és fél kilót... tele lettem kék zöld foltokkal a nagy kapkodásból adódó figyelmetlenségeimet követő ,,baleseteim" miatt. Nekimentem az asztal szélének, megbotlottam stb. Rohantam kb egész nap, dolgoztam mint egy állat. Első nap nem akarták elhinni,h még soha nem dolgoztam korábban fashion üzletben.... aztán jöttek szépen a negatív dolgok. Mikor már hiába dolgozod ki a lelked, még többet és többet akarnak tőled. Oké, hogy hibázol, ha hajtanak és ostorcsapásként a hátad mögött hajtva és hajtva a nyakadra küldik az állandósokat, h tolmácsolják az üzenetet: csipkedd már magad, gyorsabban, siess már, nem érünk rá, siess siess siess!!!!! Mikor odamész 9:15-re és fél 3-kor szólsz a főnökhelyettesnek,hogy éhes vagy és rosszul lettél csipogózás közben az éhségtől( délután fél 3kor!!!!! addig egy falatot nem ettem, ugyanis reggel itthonról 8kor el kellett mennem,hogy beérjek a munkába, nem volt időm enni, odaérve meg kezdenem is kellett), még le is cseszett, hogy mit képzelsz, mert akik délre jöttek most miattad nem tudnak ebédelni, ebédelni értitek?Mikor te a reggeli kihagyása miatt szédeleg a délután közepén.. főleg,h a kávém is elmaradt ami nekem olyan mint motornak a benzin -.- Na meg mikor még a betéted zacsijába is belelesnek mikor mész haza, nem lopsz-e, kissé sem megalázó nemde?



Aztán egyik nap már az is baj volt, hogy a korábban megbeszélt 20:00-ás időben haza akartam jönni. Ugyanis hozzánk akkor jött csak busz, utána csomót kellett volna várnom (órákat) a városi pályaudvaron, a többiek helybéliek, így ők hamar hazaértek ugyebár, de ezt az illető nem értette meg, így szinte nap mint nap fight alakult ki, valamint célozgatások,h szar vagyok, szar vagyok és lassú, szar vagyok mert el kell mennem 8kor, szar vagyok mert vagyok. Egy jelentéktelen kis porszem vagy, ott az vagy. Aznap mikor végleg totál meg lettem alázva, én azt mondtam ide soha többé. Sírva jöttem haza teljesen feldúltan. Ugyanis féltettem a keresetem, nem védhettem meg magam úgy ahogy kellett volna ( értsd amit kaptam azt adjam vissza szinten). Kellett a pénz, felfújtam magam, hívtak, szó nélkül mentem, amikor hívtak, még hétvégén is mikor nem volt buszom. Aztán utolsó héten szinte végig én mentem volna..először le lettem mondva keddre... aztán szerdára...végül már csak 4órásra menjek, vagy hétvégén ha senki más nem akar melózni mert ki akar hétvégén melózni? Na ekkor lett végleg elegem. Közben folyamatosan munkát kerestem, aminek meg lett a gyümölcse. Egyik reggel olvastam az újságot, megláttam a hirdetést a mostani állásomra( erről no comment -.- ugyanis itt is van kedves ember, de nem mondhatok semmit, de már nem is érdekel, csendben dolgozol és kész!) Szóval itt vagyok jelenleg adminisztrátor. Az előző hely mély sebet hagyott bennem, megaláztak, megszégyenítettek, ráadásul jogtalanul. És jöjjön a sztori miért is lettem leépítve. Egy vevő (férj és feleség végülis együtt,de a férj kérdezett és kért segítségre) megkérdezett, hogy lehet -e az ominózus üzletben levásárolható ajándékkártyát kitöltetni. Kedvesen válaszoltam,h igen..tovább kérdezett amit én tolmácsoltam a munkatársamnak aki állandós volt ott így ő jobban értett hozzá,és kérdeztem akkor mi a teendő. Erre a munkatárs rámordított (én ehhez már hozzá voltam szokva, megmondom őszintén már fel sem tűnt ha mocskosul beszéltek velem), de a vevő teljesen kiakadt. Leteremtette a lányt, hogy mégis mit képzel, hogy beszél velem, aki a munkatársa vagyok? Ha ennyire bunkó és türelmetlen menjen el utcaseprőnek. Végül ezt a bent lévő főnökhelyettesnek is megmondta... na hát persze én voltam a rossz ezek után aki egy büdös szót se szólt. Hát, kövezzenek meg ha emiatt nem mehetek oda robotolni többé, pont lekakkantom, elhiszitek?:D Most ülök a légkondícionált irodában a gép előtt, akkor eszek amikor akarok, akkor pisilek amikor akarok, 4kor végzek, pénteken már fél 2-kor, tehát nem megy el az egész napom és van életem! Akkor, ki szívta meg?:D ŐK. Akik azon az agyi szinten vannak amin, engem ez már nem érdekel.

Hát ez az én kis történetem. Féltem megírni, de nem írtam bele se neveket, se személyeket konkrétan, csak egy tanulságot akartam ebből kihozni. Vannak akik ilyen emberek,és vannak akiket kipécéznek maguknak(én tipikusan ide tartozom -.- tökjónem?), és hiába pergeted le magadról, a munkád hiába jó, sosem a munka a nehéz, hanem a főnökök. Ezt jól jegyezzétek meg. De nem szabad feladni, törekedni kell a jóra, a jobbra... és még sikerülhet is.

Köszönöm, hogy elolvastátok, várom a ti tapasztalatitokat, mert nagyon érdekelne más is járt-e már így. Ja és a Guga is mehet a kukába, nem oda valónak érzem magam :)

Puszi: Hajni

9 megjegyzés:

Renii írta...

Én utálom a fent említett boltot. Nagyon ritka az, hogy benézzek oda. Rengetegszer volt olyan, hogy ha nem vettem semmit, akkor kifelé jövet a biztonsági őrnek táskát kellett mutatnom. OKÉ, megértem, ez a munkája. De akkor is rosszul éreztem magam amiatt, hogy feltételezik rólam, hogy lopok.(sehol máshol nem néznek a táskámba) A másik, ami miatt nem kedvelem, a ruhák minősége. Nem hiszem, hogy a 6ezer forintos pulcsinak(amit máshol 2-3ezerér megkapok) egy mosás után szét kéne jönnie.. táskám 1 hónap alatt jött szét..(másik boltból vett 4 éve húzza, és rengeteget hordom.) Én már csak akkor nézek be, ha valami hiperszuper nagy akció van, mert úgy még talán megéri. :/

Andus írta...

Nagyon sajnálom, hogy így jártál. Egy kicsit azt hittem, tök jó lehet ott dolgozni... Pont tegnap vásárolta náluk a nagy akciókra való tekintettel. De ők szívták meg, mert amúgy nem hiszem, hogy a többiek ilyen becsületesek, szorgalmasak lennének, mint amilyen Te voltál ott.... :S Jól tetted, hogy eljöttél! Bár, te legalább eljöhettél, nézd ennek a jó oldalát!:) Valaki tizenéveken át tűri a szemét főnökét, aki terrorizálja és nem ad róla erkölcsi bizonyítványt (vagy ha ad, jelzi, hogyha tényleg ott akarja őket hagyni, akkor megjárja)..... :S

A. írta...

Nem minden bolt ilyen,ez vezetőségtől függ. Ahol laktam,ott hosszú évek óta ugyanazok a lányok dolgoznak,4-5 éve,nyilván azért,mert velük nem bánnak így.
Mindenhol vannak ilyen szadista emberek,ott kell hagyni és kész,ők többet veszítenek,mint te!

AA-dmin írta...

Szia!

Én az összes New Yorkeres (direkt kiírtem, úgyis mindenki tudja :-) cikkedet elolvastam eddig, megmondom őszintén picit csodálkoztam is, hogy neked ez "ennyire bejön", meg élvezed, de úgy voltam vele, hogy nagyon fiatal vagy még meg lelkes. Szinte borítékolni mertem volna, h valami ilyesmi fog történni, mivel kb. az összes ilyen helyen ez van. Barátnőm is dolgozott nagyon hasonló boltban és szinte rémtörténeteket mesélt a munkakörülményekről meg a kollégákról is. Érdekes, soha sem a vevőkkel volt konfliktus ott sem.

Amin pedig csak mosolyogni tudok: "Szóval, sokaktól hallottam már, hogy nem szeretnek bemenni, mert lenézik őket ha pl nem xs-es a méretük, vagy csak szimplán nem néznek ki kőgazdagnak." - Szerintem a New Yorker pont az egyik "legolcsóbb" bolt, maximum közepes minőségű ruhákkal. A tiniket célozza meg, akikből lehet, hogy sokan XS-sek, de hogy nem "kőgazdagok" az biztos.

Nagyon sokan azt értik kőgazdagság alatt, hogy unalmukban, meg leárazáson vehetnek itt 3 pólót. A ruhák nagy része teljesen képtelen szabású (akár a Jeans Clubban anno) és már ha belépsz megcsap az a jellegzetes műanyag szag, akár csak a C&A-ban.

A kiegészítők meg 90%-ban műanyag és koppintás (lásd D&G TV-S karóra mása).

Ezek a boltok: New Yorker meg a Kenvelo és társaik direkt a nagyon fiatalokat célozza meg az olcsó árakkal. A design is nagyon fiatalos, sok a nagymintás nyomott póló stb. Ebben egyébként semmi diszkriminatív nincs, ezek szimplán csak a tények.

Az, hogy megaláztak teljesen elfogadhatatlan, ha volt szerződésed, akkor ez egy levelet megér a HR-nek, normális cégeknél ezt nagyon komolyan veszik. Szerintem örülj neki, h tovább léptél. Tapasztalatnak jó volt, pipa, de ne bánkódj miatta, mert szerintem nem a te hibádból alakult így.

Kinga írta...

Teljesen egyetértek Calo(z)-al és hihetetlennek tartom, hogy ilyen egyáltalán megtörténhet. A lényeg, hogy végre lezártad ezt a rémálmot és örülök, hogy még időben sikerült megszabadulnod ettől a munkától.

samelike írta...

Én is osztom Calo(z) véleményét, én semmilyen közelebbi kapcsolatba nem kerültem az üzlettel ismerősöm sincs a dolgozók között. Viszont egy rohadt mocskos boltnak tartom- már nem egyszer szembesültem elég furcsa dolgokkal. Mivel a pécsi üzlet elégé felkapott, rendesen túl is van árazva- persze nagy rakás kaki. A kaposvári üzlet már egy fokkal jobb, nincs tele 12ezres gatyákkal stb. A nagykanizsai üzlet árai viszont igazán barátiak. Na akkor ez hogy lehet? Általában ha van valami ami tetszik kinézem Pécsen és megveszem Nagykanizsán negyed annyiért. :D
Én csak biztatni tudlak, kitartást kívánni! Remélem most minden oké lesz, és nem elmebeteg kollégákkal kell szívnod.

hajnoca3 írta...

Lányok, köszönöm a szavaitokat, hihetetlen erőt adott! Osztom teljes mértékben a véleményeiteket, sebekkel jöttem el,de emelt fővel! Ennyi a lényeg, és sajnálom,h más boltokban is ez a szitu... elég gáz ha egy bolthálózat pont a legfontosabb dolgokra nem ad és nem fordít kellő figyelmet, az árak sokszor tényleg a csillagos eget verdesik, én sem értem miért. Amúgy kis mellékinfó,hogy a legrégebbi ember is 3 hónapos volt ott, na? Akkor mennyire bírják ott a népek? Az a baj,h ez a kulisszák mögött zajlik tényleg. Annyira lelkes voltam, beleadtam mindent, de már nem érdekel, mert továbbléptem :) Féltem ezt megírni is, nehogy valami baj érjen belőle, ja és a slusszpoén, tegnap hívtak, gondolom be akartak megint hívni hétvégére, na a marha ilyenkor is jó alapon... igaz később vettem észre, szóval hálisten fel sem vettem a telefont.... én amondó vagyok max a nagy leárazásokkor fogok bemenni oda, amúgy kétlem, főleg itt Vp-ben... nemhiszem,h mostanában benéznék.

Thündérke írta...

Hát ez durva:S tuti nem bírtam volna eddig :( . Jó, hogy megszabadítottad magad ezektől az állatoktól ! :D

Marcsi Kincsesládikája írta...

Jól tetted hogy eljöttél, biztosan jobban jártál! Ha megteheti az ember hogy ne tűrjön tovább, akkor lépjen is!
Nem gondoltam volna hogy ennyire kemény és durva dolgok kialakulhatnak egy ilyen munkahelyen :(