Elgondolkodtató téma szerintem a barát- haver témakör, én is sokat agyaltam ezen és gondoltam ideje ,,papírra vetni" a gondolataimat. Főleg ha a mai tiniket nézem, akkor ér a meglepetés, hogy nem értik, ha értik nem akarják észrevenni, sőt nem érdekli őket ez az egész. Sokan keverik össze a barátságot a haversággal, pedig a kettő nagyon nem ugyanaz, sőt, hatalmas érzelmi, bizalmi és időbeli különbség van vagy lehet a két kapcsolati forma között.
Egy haver akivel együtt szórakozol, viccelődsz, elbeszélgethetsz vele általános, vicces dolgokról. Hétvégente együtt járhattok szórakozni, vagy éppen a törzshelyetekre, ha összefutsz vele pár kérdés-válasz kör után mentek az utatokra. Lehet, hogy többször találkoztok, meg is beszéltek dolgokat, mert például eleve egy közegbe kényszerültök a suli vagy a munkahely miatt, de amúgy ezeken a kötelező helyeken kívül ritkábban találkoztok, pedig elmondod neki a belső gondolataidat. Egyébként szerintem sok ember túl hamar kiadja a dolgait, sokan meg túlságosan a titkolózós típusba tartoznak, pedig egyik sem jó, inkább itt is mint mindenben az arany középút lenne a jó. Ami a legrosszabb, ha az ivócimboráidat hiszed barátnak. Sok ilyet látni sajnos.
A barátság már egy sokkal mélyebb érzelmi kapcsolat emberek között. Ő tényleg törődik veled, tényleg érdekli mit érzel, milyen az életed, milyen a lelki világod és nem csak akkor van melletted ha nevetni kell, de sír is veled ha éppen rossz irányba fordulna az életed. Természetesen mint sok minden ez is csak oda-vissza működhet megfelelően, mert kétoldalú dologról van szó. Egy barát lesz az, aki minden nap megkérdezi hogy vagy, és tényleg érdekelni fogja a válasz, nem csak a tiszteletköröket rója le. Egy barát lesz az, akit felhívhatsz hajnali 2-kor, hogy hé, segíts, nagyon szomorú vagyok, mert ez és ez történt. Ha bajba kerülsz ő lesz ott. Fontos megjegyeznem, hogy ne vegyük most ide a rokoni és egyéb családi szálakat, mert ott nyilván adott már egy kötődési pont ami szorosabbá teszi a viszonyotokat.
Vigyázni kell ezzel a barát-haver dologgal, realizálni kell magunkban mi is a kapcsolatunk státusza ismerőseinkkel. Az is lehetséges, hogy valakit a barátodnak hiszel, de egy jó hosszú időszak után mégis kibújik a szög a zsákból, előjön a valódi énje. Ilyenkor meg van a nagy csalódás. Amikor elérkeznek a nagy fordulópontok vagy buktatók, akkor fog kiderülni , hogy barátról vagy haverról esetleg ellenségről beszélünk, mert bizony ilyen is történhet, na ez a legszomorúbb.
Szerintem egyszerűbb elkerülni az életben a csalódásokat, de mindig belefut az ember és utólag jön rá, ,,basszus, már megint"- és akkor eszmél fel, hogy ismét a kijárt ösvényt tapossa. Naiv volt, elhamarkodottan osztotta meg a titkait és érzéseit egy emberrel, aki aztán egyik pillanatról a másikra kilép az életéből, elkopik, eltűnik és ennyi volt. Te meg ott maradsz bambán és nézel még hónapok múltán is az űrbe, hogy mivan? Szóval legyetek óvatosak, de azért nem kell paranoiásnak sem lenni, kívánom,hogy mindenki találjon legalább egy iga barátot, mert az akkora kincs, ami felfoghatatlan <3
Én szerencsés vagyok, mert megleltem egy ilyen barátot, a Mazsolámat, akit soha nem fogom elengedni! A másik ilyen feltétlen barátom Rozi. Ő mindig szeretni fog és hűséges lesz hozzám, tudom. Persze én is megteszek érte mindent és imádom őt! A szerelmi és egyéb családi dolgokat most nem keverném ide :)
Nektek van legjobb barátotok?
Puszózsákok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése